Április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján: Az Apostoli Penitenciária dekrétuma „teljes búcsút engedélyez a szokásos feltételekkel (szentségi gyónás, szentáldozás és imádság a pápa szándékaira) azoknak a híveknek (önmaguk vagy az elhunytak javára), akik húsvét második vasárnapján, azaz az Isteni Irgalmasság Vasárnapján, olyan lelkülettel, amely teljesen elszakadt a bűnös hajlamoktól, még a bocsánatos bűnre szólóktól is, résztvesznek az Isteni Irgalmasság tiszteletére tartott imádságokon és ájtatosságokon, vagy pedig a kitett vagy a tabernákulumba rejtett Oltáriszentség jelenlétében elimádkoznak egy Miatyánkot és Hiszekegyet, és hozzátesznek egy ájtatos imát az irgalmas Jézushoz (pl. Irgalmas Jézus, bízom benned!)”.
Ilyen ájtatosságok pl. az irgalmasság rózsafüzére, közös ima az Irgalmas Jézus képe előtt, de a „teljes búcsú elnyeréséhez elegendő a rendes feltételek teljesítése mellett az Irgalmas Jézushoz való bizalommal teli fohász – akár a szentmise keretében is.” (Dekrétum, 2002. jún. 29.) A továbbiakban Szent Fausztina nővér naplójához kapcsolódóan hozok néhány idézetet és fűzök ehhez néhány magyarázatot:
-
-
A Feltámadt Jézus megjelent Fausztina nővérnek és megmutatta, hogy a kereszten megnyitott oldalából, ahonnan vér és víz folyt ki most fénylő sugarak áradnak ki, melyek az irgalmasság folyamait jelentik, mely különösképpen a keresztség és a bűnbocsánat szentségén keresztül árad a világra. Azt kérte, hogy a húsvétot követő vasárnapot az egész Egyházban szenteljék az isteni irgalmasság tiszteletére és arról, amit látott Fausztina, készíttessen egy képet. A kép tiszteletéhez az Úr különböző ígéreteket fűzött: örök üdvösséget, a tökéletesség útján nagy előrehaladást, a boldog halál kegyelmét és minden más kegyelmet, melyet az emberek bizalommal kérnek. Az isteni irgalmasság tiszteletének gyakorlata azonban nem valami mágikus automatizmus. Amikor Jézus azt kérte, hogy a kép alá azt a fohászt írják, amit gyakran jó ismételgetnünk röpimaként („Jézusom bízom Benned!”), akkor hozzátette: „ez a kép emlékeztessen irgalmam követelményeire, mert a legerősebb hit sem segít semmit cselekedetek nélkül”. Vagyis az irgalmasság kultuszának szerves része az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása. Jézus azt kívánja irgalmassága tisztelőitől, hogy a nap folyamán legalább egy jócselekedetet végezzenek felebarátaikért.
-
„Azt kívánom – mondta Jézus – hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, de különösen a szegény bűnösök részére.” (Szent Fausztina, Napló 300) „Keserves szenvedéseim ellenére elvesznek (egyes) lelkek. Utolsó mentőövet adok nekik, ez Irgalmasságom ünnepe. Ha nem dicsőítik irgalmamat, örökre elvesznek.” (Napló 965) „Aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el.” (Napló 300) „Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is.” (Napló 699) „Mielőtt eljövök mint igazságos bíró, előbb szélesre tárom irgalmasságom kapuját. Aki nem akar az irgalmasság kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.” (Napló 1146) Egyszer Jézus a tisztítótűzben szenvedők gyötrelmét mutatta meg Fausztinának, akik miközben szívből imádkoznak, de az nem használ nekik, csak mi tudunk nekik segíteni. Fausztina egy belső hangot hallott Jézustól: „Irgalmam nem akarja ezt, de igazságosságom megköveteli.” „Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban.” (Napló 1146) Eme nagy kegyelmek elnyeréséhez teljesíteni kell az Isten irgalma iránti tisztelet feltételeit, melyek: a bizalom Isten jóságában, a felebaráti szeretet gyakorlása, a megszentelő kegyelem állapotában (megtérő gyónás után) méltó Szentáldozás. „ A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat.” „Mondd meg papjaimnak, hogy a megrögzött bűnösök szavaikra bűnbánatra indulnak, ha a szívemben lévő végtelen irgalomról beszélnek nekik. Minden papnak, aki irgalmamat hirdeti rendkívüli kegyelmet adok, szavaik gyógyítóan hatnak és meg fogják indítani a lelkeket, akikhez szólnak.” (Napló 1521)
-
Az irgalmasság rózsafüzérét Jézus Vilniusban diktálta Fausztina nővérnek bocsánatért könyörgő, Isten haragját lecsillapító imaként. (vö. Napló 474-476) Akik ezt hittel imádkozzák elnyerhetik a megtérés kegyelmét és a békés halált, de a haldoklók is, akik mellet ezt mások mondják. Jézus mondta: „Ha ezt az imát haldokló mellett mondják, mérséklődik Isten haragja és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket.” (Napló 811) „Úgy tetszik nekem, hogy ez által az ima által mindent megadjak, amire engem kérnek” (Napló 1541), ha ez megegyezik akaratommal.” (Napló 1731) „Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján.” (Napló 754)
-
Az Irgalmasság ünnepére lehet kilenceddel is készülni, de később is végezhető egyszerű imádság ez:
https://drive.google.com/file/d/11iNlfaPbmsOf1MgLebx0790-uh7VLtRt/view?usp=sharing