Olvasmány a Kivonulás könyvéből - Kiv 21,37; 22,2; 15-30; 23,1-9
Ha valaki szarvasmarhát vagy juhot lop, s levágja vagy eladja, akkor egy szarvasmarháért kárpótlásul öt marhát adjon, egy juhért pedig négy juhot. Ha nincs miből megtennie, őt magát kell eladni és úgy kifizetni, amit ellopott.
Ha valaki egy hajadont, aki még nincs eljegyezve, elcsábít és vele hál, fizesse meg a jegyajándékot és vegye el. De ha az apja nem akarja hozzáadni, fizesse meg azt az összeget, amelyet a hajadonnak jegyajándékul adni szoktak.
Jósnőt ne hagyj életben.
Aki állattal közösül, lakoljon halállal.
Aki más isteneknek áldozatot mutat be, azon be kell tölteni az átkot.
Az idegent ne használd ki és ne nyomd el, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptomban. Az özvegyet és árvát ne sanyargassátok. Ha durván bántok vele, s ő hozzám kiált, meghallom panaszát, és fellobban haragom. Kard által veszítlek el benneteket, hogy asszonyaitok özvegyek, gyermekeitek árvák legyenek.
Ha a népemből való szegénynek, aki közötted él, pénzt kölcsönzöl, ne viselkedj vele szemben uzsorás módjára. Ne követelj tőle kamatot. Ha embertársad köntösét zálogba veszed, napszálltakor add vissza neki. Ez az egyetlen takarója, amelybe beburkolja testét. Különben mi alatt hálna? Ha hozzám kiált, meghallgatom, mert irgalmas vagyok.
Istent ne káromold, néped vezetőjét ne átkozd.
Ne késlekedj felajánlást tenni szérűd bőségéből és új borodból.
Fiaid közül az elsőszülöttet add nekem. Így kell tenned szarvasmarháddal és juhoddal is. De az elsőszülött hét napig maradjon anyjánál, s csak a nyolcadik napon ajánld fel nekem.
Legyetek szent emberek előttem. Ezért a ragadozók által széttépett állatot ne egyétek meg, hanem adjátok a kutyáknak.
Ne tégy hamis vallomást. Hamis tanúskodással ne segítsd azt, akinek nincs igaza. Ne kövesd a többséget a gonoszságban, és a perben ne csatlakozzál a többség vallomásához, úgyhogy eltérsz az igazságtól. A perben a szegényhez se légy részrehajló.
Ha ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára bukkansz, hajtsd vissza hozzá. Ha látod, hogy ellenséged szamara a teher alatt összerogyott, ne kerüld ki ellenségedet, hanem segíts neki felállítani.
Ne csavard el a szegény ember igazát. Az igazságtalan pertől tartsd magad távol. Az ártatlant és akinek igaza van, ne öld meg, viszont a bűnöst ne mentsd fel soha. Megvesztegető ajándékot ne fogadj el, mert az ajándék vakká teszi azokat, akik látnak, és elferdíti azok ügyét, akiknek igazuk van.
Az idegent ne nyomd el. Tudjátok milyen sorsa van az idegennek, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptomban.
Gondold át!
“Amint Isten különleges kapcsolatra lép a zsidó néppel, törvényeket ad nekik. A mai hosszú olvasmány csupán egy apró része azoknak a törvényeknek, amelyek négy fejezeten keresztül olvashatók… Első pillantásra talán azt kérdezhetjük: ha az Isten és ember közötti kapcsolat célja a szabadság, mi értelme van ennyi a parancsnak?” (Részlet az Exodus 90-ből) Három szempont kiemelésével szeretnénk válaszolni.
Először is: A parancsolatok, mint hallottuk valójában 10 isteni kijelentés arról, hogy annak az embernek a természete, aki Isten közelségét és szövetségét akarja tartósan élvezni, hogyan hasonul a Szentlélek által Istenhez. Arról is írtam már, hogy az isteni természetben való részesedésünk a Szentlélek kiáradásával vált lehetővé és Tőle nyerjük az erőt és örömöt a törvény teljesítéséhez: mert “a törvény tökéletes teljesítése a szeretet” (Róm 13,10). Mintha csak Isten ezt mondaná: ha szövetségesem vagy, akkor nem fogsz ölni, nem fogsz paráználkodni stb. Vagyis, ha a szövetségi hűségben élsz, akkor az lesz örömöd és boldogságod, hogy igaz, hű és szent leszel az én Lelkem által: vagyis nem korlátként éled meg azokat, hanem a velem rokonná tevő szeretet örömeként, közelségemben és szentségemben való részesedésként: „Szólj Izrael fiainak egész közösségéhez, és mondd meg nekik: Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok. Mindenki tisztelje anyját és apját.” És itt sorolja a többi parancsolatot az Úr… (Lev 19,2-3) Isten a törvénnyel beemeli az embert belső életének világába és önmagát közli vele.
Másodszor: minden törvény értünk van. Kapcsolataink, egészségünk, boldogságunk alapjai vannak benne lefektetve. Védelmet és biztonságot nyújtanak túlkapásaink ellen. Képzeljünk el egy boldog világot! Melyik törvényt mernénk kihagyni, hogy ne kelljen attól aggódnunk, hogy ennek a szép világnak a harmóniája megborulhat. Ugye egyiket sem. Ezek tehát az Istennel és az emberekkel való szeretetteljes együttélés törvényei. Tulajdonképpen a tízparancsolat a szívbe írt törvény. Kultúrától függetlenül minden ember szívének mélyén ezeket fedezi fel és egy ilyen világra, ilyen kapcsolatokra vágyik, hiszen minden ember Isten képmására van teremtve. A lelkiismeretünk eltorzult a bűnbeesés révén és értelmünk elhomályosult, ezért nyilatkoztatja ki népének a törvényt, ami egybecseng népe szívében visszhangzó törvénnyel is. Akaratuk is meggyengült Ádám Éva és személyes bűneink miatt. A próféták megjövendölik, hogy a Szentlélek (a Szeretet Lelke) pünkösdi elküldése tesz majd a törvény tökéletes teljesítésére képessé minden embert. Ám a Szentlélek Isten már az ószövetségben is adott erőt az Istenhez való hűségre, még ha azt a teljességet nem is birtokolhatta az ember, amit Krisztus a megváltással hozott el.
Harmadszor: Mivel értelmünk elhomályosult és szívünk a bűn miatt megromlott, vagyis akaratunk rosszra hajló lett, ezért Istennek részletesen kell előírnia ezeket a törvényeket. Hajlamosak vagyunk önközpontúan, szeretetlenül és igazságtalanul bánni felebarátunkkal és olykor még észre sem vesszük. Önzésünk, önközpontúságunk miatt képesek vagyunk süketté válni lelkiismeretünk szentélyében megszólaló isteni hangra vagy vakká válni a másik ember igényeire. Értelmünk elhomályosulása miatt félrevezethetők vagyunk és gyakran keressük az élet forrását máshol, mint Istennél. “A mennyben az angyaloknak és szenteknek nem szükséges olvasniuk és tanulmányozniuk Isten parancsait. Az ő engedelmességük olyan, mint a légzés: örömmel értik meg az igazságot és cselekednek szeretetben. Nekünk, akik elbuktunk, szükségünk van rá, hogy a sötétséget eltávolítsák belőlünk. Meg kell tanulnunk új módon élni Isten tanító keze alatt.” (Részlet az Exodus 90-ből)
“Egy építészmérnök, egy statikus, ha munkája során nem veszi figyelembe a gravitáció mindig és mindenütt jelenlévő törvényét, akkor bármekkora jószándékkal, művészi érzékkel, anyagi ráfordítással is tervezi, építi a maga épületét, az össze fog dőlni! Az épületből nagy romhalmaz lesz, de nem azért mert Isten kegyetlen és bosszúálló, hanem mert e világ megismerhető, alapvető törvényeit a tervező olybá vette. Egy ember, vagy egy nép, de akár egy egész civilizáció, ha letér Isten által számunkra felfedett parancsok útjáról, el fog pusztulni! Isten parancsa számunkra - a pusztulás szélén egyensúlyozó XXI. századi embereknek - a mentőkötél. Kapaszkodjunk bele és élni fogunk, bármit is hoz a holnap! Nyűgös gyermekekként ne lázadozzunk, hanem mennyei Atyánk által nekünk szeretettel felfedett törvényeket bizalommal tanulmányozzuk és azok alapján éljük életünket!” (Böjte Csaba)
Imádkozzunk!
Uram, hálát adok neked a 10 szabadító szóért, mely belső természetedet fejezi ki, hogy igaz vagy, hűséges és szeretettel teli. Köszönöm, hogy ezáltal önmagadat közlöd és bennünket szövetségi hűségbe emelsz önmagaddal. Küldd el Szentlelkedet, hogy ne csak hallgatója legyek igéidnek, hanem tettekre váltója és erősítsd akaratomat, hogy törvényeidet megtarthassam! “Irányítsd lépteimet igéd szerint, és ne engedd, hogy bármi gonoszság uralkodjon rajtam!” (Zsolt 119,133) “Hozd el a gyógyulást, amire nekem és szeretteimnek szükségük van, és rendezd újra a bűneim által okozott káoszt. Add meg nekem a kegyelmet, hogy szeretettel fogadjam el szent akaratodat, és minden parancsodban meghalljam atyai hangodat. Ezt kérem Jézus Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.” (Részlet az Exodus 90 imájából)
Napi “Carlo”
“Nem mindannyian vagyunk arra meghívva, hogy Assisi Szent Ferenc és Klára karizmatikus és vezeklő életét kövessük, de mindannyian követhetjük Carlo egyszerű útmutatóját. Ez semmit nem vesz el abból, ami az életünket széppé teszi, hanem sokkal teljesebbé teszi azt, megmutatva számunkra – egy korunkbeli fiatalon keresztül –, hogy minden Jézuson áll vagy bukik, különösképpen az Eucharisztián, amely a „menny felé vezető autópálya.”
De amikor magunkra nézünk – gyengeségeinkre, következetlenségeinkre és bűneinkre – felmerülhet bennünk a kérdés: hogyan válhat ez valóra számomra? Pontosan ez a kérdés nehezedett rám is, amikor fiatal papként ezzel küzdöttem, s feltettem azt a szentéletű Kalkuttai Teréz anyának. Ő egyszerűen így felelt: ‘Ha megvan benned a vágy, hogy szent legyél, Atyám, akkor Isten elvégzi a többit.”
Carlo ismerte ezt az igazságot. Azt mondja: „Te is lehetsz szent. De ehhez teljes szívedből akarnod kell, és ha még nem vágyod eléggé, kérd az Urat kitartóan, hogy adja meg neked ezt a vágyat.” Ez visszhangozza azt, amit Lisieux-i Szent Teréz a ‘kis útról’ ír: ‘Isten soha nem ültetne belém olyan vágyakat, amelyeket ne lehetne megvalósítani. Ezért kicsinységem ellenére is remélhetem, hogy szent lehetek.’”
Carlo táplálta magában a vágyat, hogy szentté váljon. Szerette az Egyházat, és élt a szentségek kegyelmével. Rábízta magát a Boldogságos Szűzanyára, és a szent férfiak és nők nyomdokain járt.”
(Figueiredo, A.: Blessed Carlo Acutis, 5 steps to being a saint, ford. Bezák Tamás)
Írta és összeállította: Farkas László